egy webfejlesztő webblogja

Ma úgy gondoltam, hogy kipróbálom milyen az új Ubuntu és milyen a Unity. VirtualBox-ban telepítettem, mert csak 1 gép van jelenleg nálam (ritkaság) és ugyanezen a gépen végzek munkát is amiért fizetnek, tehát kell vigyázzak.

Telepítés

A telepítés egyszerűen nagyon jól ki van gondolva és nagyon egyszerű, az előző kiadásokban is jó volt ez, de itt tényleg úgy érzem, hogy elérte azt a pontot ahol már sokat nem lehet rajta javítani. Nagyon könnyű beállítani az opciókat és gyors is, mivel telepítés közben kérdi meg tőlem a dolgokat, amikor nem lenne amúgy se jobb dolgom mint bámulni a progress bart. Ha pontozni kellene ezt akkor 10/10-et adnék.

Unity

Amennyire tetszett a telepítés annyira negatív érzések merültek fel a Unityval kapcsolatban. Ki akartam próbálni a Unityt, hogy lássam milyen használat közben, láttam videókat, azok nem tetszettek, de tapasztalatból tudom, hogy azok nem mindig tükrözik a valóságot.

Mikor először jelentkeztem be, kaptam egy üzenetet hogy nem megfelelő a hardwareem ezért nem kapok Unityt, rakjak fel egy drivert és majd válasszam ki loginoláskor. Ez több oknál fogva is felháborító volt számomra:

– a Unity egy pár animáció meg árnyékon kívül nem szolgáltat olyasmit aminek szüksége lenne hardwarees gyorsításra

– létezik “2D”-s Unity változat, ami Qt-t használ

– megpróbálhatta volna a rendszer megnézni, hogy létezik-e zárt driver, mert legyünk őszinték ez a leggyakoribb eset

Ezek után feltelítettem a VirtualBox driverjeit, és ellenőriztem glxinfo-val, hogy van-e direct rendering. Most következett az egészben a tragikus fordulópont: nem tudtam sehogy se Unity-ra váltani.

Ha az “Ubuntu” opciót választottam ki, akkor ugyanazt kaptam mint az “Ubuntu Classic”-el.

Végignéztem az összes konfigurációs beállítást és sehol semmi erről.

Felmentem a Frenodera és megkérdeztem, hogy mi a teendő. Kiderült, hogy:

– a Unity nem megy VirtualBox alatt nem elégséges a VirtualBoxos videókártya, ami igenis ad alap hardwarees gyorsítást

– a Unity 2D nincs alapból feltelepítve

Az utóbbi után különösen fogtam a fejemet, remélem, hogy ez csak a tesztelés miatt felejtették betenni mert máskülönben eléggé ellentmond önmagának a Canonical. Szerintem ezen a téren még rengeteg munka van, szerintem nem kellene a Unityt használhatónak titulálni amíg ilyen kellemetlen problémák vannak, a szomorú ebben az, hogy ennyi erővel be tehették volna a Unity 2Dt alapból és probléma megoldva. Nekem a jelenlegi megoldás azért nem tetszik mert ha 2 felhasználó feltelepíti ugyanazt a rendszert, teljesen mást kapnak, fontos a konzisztencia.

Maga a Unity nem egy rossz elv, csak a kivitelezése nem eléggé csiszolt, a felső panel túl sok minden akar egy időben lenni, néha ablak címsor, néha global menü, néha címsor ablakgombokkal meg global menüvel. Szerintem ezt az elvet el kellene egy az egyben dobni, túl sok minden változik és még a hellyel is spórolnak, ami nem rossz dolog, viszont ebben az esetben nagyon könnyű mellé kattintani.

Az applications egy plusz ikon… én értem, hogy azért mert hozzá lehet adni a Unity panelhez de ez így akkor is fúrcsa. Ami még furcsa számomra, hogy a search dobozok böhöm nagyok, szemüveget viselek, de ez még nekem is túlzás.

Az ikonok megint mindenütt gigantikusak és nem kaptam meg az opciót arra, hogy ezeket lekicsinyítsem illetve nem kaptam egyáltalán meg a Unity opciókat, csak egyet, de az nem volt számomra hasznos. Úgy néz ki, hogy a Canonical jobb click gyűlölő, ugyanis a Unity paneleken ez szinte teljesen használhatatlan, ez gondolom azért van, mert az érintőképernyőseket akarjak támogatni, viszont, akkor nem értem, hogy a felső panelnél miért tettek mindent egymás mellé.

Lehet, hogy a legtöbb problémám abból fakad, hogy a Qt-os Unity-t használtam és mivel nem kaptam beállításokat, így inkább nem nézem tovább a Unityt.

Következtetés

A Unity mint ötlet nem rossz, de még nincs olyan állapotban, hogy ezt alapértelmezett környezetként kiadni az Ubuntu 11.04-essel. Gondolom, hogy ennek inkább politikai(GNOME Shell) okai vannak és nem a felhasználói élmény volt itt az ok. Ahogy látom egyhamar nem fogok AWN-ről váltani, úgyhogy a következő részben megnézem, hogy az új Ubuntu mennyire maradt kompatibilis az AWN-nel.

Figyelem: Az alábbi iromány erősen szubjektív és azt tükrözi, ahogy én látom a dolgokat nem pedig az úgynevezett “valóságot”. Aki nem kíváncsi a véleményemre az ne olvassa ezt tovább.

A Microsoft mostanában nevetség tárgya, próbálja a webet megfogni, de egyszerűen nem megy neki. 2003-ban majdnem 95%-os piaci részesedéssel rendelkezett az Internet Explorer, azóta sikeresen lecsúszott 60%-ra.

Miután sikeresen kiutasítottak a Netscape-et a piacról abba is hagyták az IE fejlesztését, megnyerték a versenyt, már nem érezték az értelmét, hogy foglalkozzanak vele. 2007-ben mikor már körülbelül 78%-ra esett vissza az IE piaci részesedése kitalálták azt a briliáns ötletet, hogy koppintsák le a Flash-t és majd azzal visszaszerzik a webet. Sikeresen kifejlesztettek egy (micorosft)platformfüggetlen böngésző plugint, ami sok újat nem hozott a Flash-hez képest. Miguel de Icaza-ék eközben nézték, hogy mit csinál a Microsoft és implementálgatták ők is, hogy ez a forradalmi technológia menjen Linux alatt is. Azóta sem sikerült nekik. Nem tudom felfogni, hogy nem gondoltak arra a Microsoftnál, hogy ha a pluginekben van a jövő, akkor már rég a Flash uralna mindent.

Teltek, múltak az évek, egyszer csak a Microsoft bejelentette, hogy mint webes platformot a Silverlightot nyugdíjba vonultassa és a HTML5-re fog ezentúl fókuszálni. Még a Windows Phone 7-esen fogja használni a Silverlightot, de gondolom ez sovány vigasz azoknak, akik azt hitték, hogy a Silverlighton keresztül fognak megszabadulni a web fejlesztés borzalmaitól. A napokban Miguel de Icazaék bejelentették, hogy sikerült  egy pár soros Silverlight demo alkalmazást futtatniuk Androidon, azzal már nem dicsekedtek, hogy a Moonlight még mindig nem nevezhető működőképesnek még a “PC”-n se, arról nem is beszélve, hogy ez azután volt, miután a Microsoft nyugdíjba küldte a Silverlightot. Természetesen még mondhatják mások, hogy fejleszthetnek Silverlightban egyszerre WP7-esre és Androidra. Ehhez sok sikert kívánok, még ha sikerülne is működőkepéssé tenniük a Moonlightot, a 2 platform akkor is fog különbözni egymástól és az, hogy egy nyelvben programozzák, az nem fog sokat segíteni, arról nem is beszélve, hogy ebből az iOS kimarad.

Gondolná az ember, hogy ennyi melléfogás után a Microsoft már csak megérti, hogy már nem úgy működnek a dolgok mint a 90-es években. De mégse. Még mindig úgy gondolják. Ha az IE9-est a 2011 IE6-osának nevezném, akkor agyondicsérnem, ugyanis az IE6 amikor megjelent az volt a legjobb böngésző, az IE9 viszont szánalmasan alulmarad még az egy évvel korábbi böngészőkkel szemben is. Ezeknek a dolgoknak a jó részét le tudnám programozni JavaScript-ben úgy, hogy IE6os alatt is menjen, viszont a Microsoft IE csapata nem volt képes erre, helyette mutatnak egy akváriumot halakkal és dicsekednek, hogy ez milyen jól megy IE9 alatt, magyarul az IE9 egyedüli említésre méltó újdonsága a 2D-s gyorsítás. És mind e mellé még az is jár, hogy Windows XP alatt nem is kapható az IE9, tehát még az IE9 sebességéről is lemondhatunk.

Amikor hallottam, hogy az IE10 előzetesét kiadták nem reméltem semmit, amit jól is tettem, mert nem is lehet remélni semmi jót. Még csak most próbálgassa az Microsoft a CSS3 -ast (kb 2001-es standard) és a HTML5-öst. Természetesen a Microsoft marketing most sem maradt el, a változatosság kedvéért, megint azzal dicsekedtek, hogy milyen jó lesz a 2D-s gyorsítás az IE-ben. Ez mind szép és jó, de mi lesz a 3D-vel? a WebGL-el. A Microsoft álláspontja az, hogy az animációink legyenek gyorsak anélkül, hogy újraírnák WebGL-re. Most vajon azokra az animációkra gondolnak amiket nem írunk meg a régebbi IEk miat? Továbbá a DirectX fejlesztőjeként azt gondolná az ember, hogy a Microsft tudja mi a különbség a 2Ds gyorsítás és a 3Ds gyorsítás között. Természetesen tudja és tudja azt is, hogy a WebGL az gyakorlatilag OpenGL a böngészőben, ezért nem hajlandó implementálni, mert nem DirectX.

Lehet, hogy az IE20-asnál majd észreveszi a Microsoft, hogy már nem működnek ez erőszakos taktikáik, persze ahhoz le kell essen az IE piaci részesedése 1% alá, hogy észrevegyék, hogy baj van. De nagyon valószínű, hogy mire a Microsoft észreveszi ezt, akkorára már a PC irreleváns lesz. Aminek örülök, hogy számomra az egyedüli vonzta a Windowsnak azok csak a játékok, minden más vagy platformfüggetlen vagy elérhető a weben, annak ellenére, hogy a Microsoft még mindig a széllel webbel szembe pisil.

Tudom, hogy rég nem írtam, nagyon sokmindent összejött nekem, többek között az, hogy 500 km-t költöztem.🙂

Nyugodj békében Nokia

A napokban a Microsoftos múlttal rendelekező Stephen Elop, Nokia vezérigazgató egy hasonlatban leírta, hogy egy égő platformon áll a Nokia, és el kell dönteni, hogy marad a platformon vagy a vízbe ugrik. A platform alatt a Symbiant meg a MeeGot értette, ugyanis ezekbe ölte a cég a pénzét, nem is keveset, ugyanis kiderült, hogy a Nokia többet költ a szoftware részlegre mint az Apple, és annak ellenére nem tud semmi eredményt felmutatni.

A logikus lépés ezek után az lenne, hogy a Nokia bekapcsolódjon az Android táborba és hardware szinten versenyezzen a többiekkel, de Elop a víz helyett egyenest a tüzbe ugrik azzal, hogy a Windows Phone 7esre teszi a voksát. A WP7es még igen szerény részesedéssel rendelkezik és nem biztos, hogy valaha is hozzá fog jútni lendülethez, a Microsoft nem arról híres, hogy milyen jó mobil operációs rendszereket készitene, ha Ballmeren múlna mindenen desktop Windows futna.

Sokan arra is gyanakszanak, hogy Elop beépitett embere a Microsoftnak, ami akár igaz is lehet figyelembe véve a történteket.

Ami lényeges, hogy a befektetők szerint is vége.

Ez van, az élet megy tovább, pedig mennyi mindennel hozzá tudott volna járni a Nokia az Androidhoz.

Ha kapnék egy centet amikor valaki kimondja azt, hogy a Windows milyen könnyen használható és mennyivel barátságosabb mint a Linux, akkor azt hiszem több pénzem lenne mint Bill Gatesnek. Most vettem egy Dell XPS L501x-et operációs rendszer nélkülit és gondoltam kipróbáltam mennyire könnyü használni Windows XP, Windows 7 illetve a legújabb Ubuntu alatt.

Windows XP

Telepitő kidob egy obszkür DLL errort, teszt sikertelen.

Windows 7

Sikeresen feltelepítem, telepítés után gyakorlatilag használhatatlan, kellenének a driverek… le lehetne persze azokat tölteni a netről, ha nem kellene a hálózati kártyának is letölteni a driverjét, tehát lehetetlen helyzet. Semmi probléma, leszedem egy másik gépen a drivereket, felteszem egy USB tárolóra és azon átteszem a laptopra, egyszerü, nem?… egyszerü lenne ha müködne az USB … ugyanis annak is kell windows alatt driver.

Tehát legegyszerübb megoldás:

Letölteni egy másik gépen a drivereket, és megírni CDre, szerencsere az legalább megy a vadi új Windows 7 alatt.

Ubuntu

Berakom a CDt és megy minden alapból…

Végeredmény: a Windows XP korszerütlen, a Windows 7 hiányos, Ubuntu egyszerüen müködik, tehát 1 mítosszal kevesebb.

Megjegyzés: tudom, hogy ez a helyzet ennél sokkal bonyolúltabb, a lényeg az volt, hogy egyszerü felhasználóként nézzem a dolgokat és ne menjek bele, olyen dolgokba mint USB 3 és Windows 7 meg miegyebek.

Nekem személyesen van több számitógépem és csak egy DVD íróm, amit már több mint fél évtizede vettem, azt is csak azért tartottam meg, mert egy dologra nagyon jó: operációs rendszereket telepíteni. Számomra az optikai lemezek egyetlen célja(a softwareek és filmek szimbólikus terjesztése mellet) az operációs rendszerek telepítése. Ha valamit hordozni akarok veszek egy USBs meghajtót(sztiket), ha nagy mennyiségü adatot akarok tárolni, akkor meg veszek egy merevlemezt csak arra a célra(adhoc), olcsóbb és praktikusabb mint akár blu-ray-re megírni az adatokat és sokkal biztonságosabb is.

Ma mivel operációs rendszereket kellet telepítsek, szükségem volt CD-kre. Elmentem vásárolni CD-ket és nagy meglepetésemre eladó floppy lemezeket találtam az üzletben, gondoltam biztos meg maradt még a *múlt évezredből és azóta sem tudták eladni, mert már senkinek sincs szüksége rá. Megkérdeztem az elárusítót, hogy: ezeket még veszik az emberek? Erre azt válaszolta, hogy a román fináncok(emberek akik szednek be védelmi pénzt adót) ezeken fogadják el az adatokat.

Ez az élményem már csak azért is mulatságos volt, mert talán még a mult évben nagy szenzáció volt, hogy ennek a **visszamaradott fejlődésben lévő országnak volt pénze iszonyatos mennyiségü licenszet vásárolni a Microsofttól illetve számitógépeket a Fujtsu-Siemenstől. Ennek ellenére még mindig csak floppy meghajtóra telik.

Ezek után már értelmét sem látom, hogy azt mondjam itt bárkinek is, hogy: használj nyílt standardokat. Maga az állam megköveteli az elavult és drága technológiákat.

* tudom, hogy még 2000 után is azért volt haszna a floppynak

** Romániának a költségletési hiánya csak pár ezrelékkel kisebb mint amennyi Görögországnak volt az összeomlás előtt

Azt hiszem a címmel elmondtam mindent, a GIMP még ki nem adott verziójában már van egy ablakos üzemmód. Szerencsére  ezt a még ki nem adott verziót meg lehet szerezni innen:

https://launchpad.net/~matthaeus123/+archive/mrw-gimp-svn

Ettől még nem lesz a GIMP Photoshop kompatiblis de legalább nem nyít meg 3 ablakot oktalanul.

 

Miért ne legyünk fanboyok

Mark Shuttleworth nemrégiben írt egy brilliáns cikket arról a témáról ami engem személyesen zavart mindig is: az elfogultságról. A cikkben leírja, hogy mennyire ellenzi azt, amikor valaki beáll egy törzsbe és mindent elvet amit a másik törzs felvet. A cikkben ellenzi az Ubuntu fanboy-fangirl -eket is egyaránt, szerinte semmi szín alatt nem konstruktív elfogultnak lenni.

Remélhetőleg az üzenetét felfogja minél több ember és nem fog kifejlődni egy olyan csoport Ubuntus aktivista, akikről ehhez hasonló videók fognak születni:

New Apple Friend Bar Gives Customers Someone To Talk At About Mac Products

Jelenlegi helyzet sajnos az, hogy ha valaki  obijektíven akar vitatkozni bármely Ubuntu vagy Canonicallal kapcsolatos dologgal azt egy semleges helyen kell megtegye, hogy minél kevesebb fanboy támadja le a “meggyőző érveikkel”.

Címkefelhő